A Formula Student világszerte, egyetemi és főiskolai csapatok számára megrendezett autóversenyek gyűjtőneve, amelyben a hallgatókból álló csapatok együléses versenyautó tervezésben és építésben mérik össze tudásukat. A küzdelem az autó megtervezésén és megépítésén túl, az autó köré felépített teljes üzleti koncepció kidolgozásából, prezentálásából, valamint a projekt működéséhez szükséges anyagi háttér biztosításából áll.

A versenysorozat az 1980-as években az Egyesült Államokban jött létre, napjainkban viszont már többek között az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban, Brazíliában, a csendes-óceáni régióban és 2010 óta Magyarországon is rendeznek futamokat.

Nem csupán a hallgatók, hanem a kapcsolódó iparágakban tevékenykedő cégek számára is hasznos a kezdeményezés; a Formula Student révén szorosabb kapcsolat alakulhat ki a munkáltatók és az egyetemekről kikerülő hallgatók között, akik már pályakezdőként is hasznosítható, naprakész ismereteket és tudást szereznek. Az egyetemi versenyek megbecsülését jelzi, hogy az angliai futamot Silverstone-ban, az olaszországi fordulót a Ferrari fioranói pályáján, míg a németországi viadalt a Hockenheimringen rendezik. Az elmúlt években a Formula Student pártfogói között megtalálható volt Ross Brawn, a Forma-1 sportszakmai igazgatója és Mario Theissen, a BMW Motorsport volt igazgatója is.

A futamok egy többnapos eseménysorozat keretében kerülnek megrendezésre, melynek első megmérettetése a gépátvétel. Ekkor ellenőrzik a bírák, hogy az autók megfelelnek-e a Formula Student által előírt műszaki és biztonsági szabályoknak. A gépátvétel után következnek a „statikus” és “dinamikus” versenyszámok. A pontszám 40%-át a statikus versenyszámok adják, míg a versenypályán mutatott teljesítmények 60%-os súllyal szerepelnek a végelszámolásnál.

A dinamikus számokban nyílik lehetőség a versenyautónak és pilótáknak a pályán történő megmérettetésére.

Gyorsulás:
Főként a motor teljesítményéről és a hajtásláncról ad jellemzést az, hogy milyen gyorsító képességgel rendelkezik a jármű. A feladat egy 75 méter hosszú táv megtétele álló helyzetből indulva a lehető legrövidebb idő alatt. Minden versenyszámhoz tartozik egy szintidő, amelynél lassabb teljesítés esetén csak a minimális 3,5 pont jár.
Pályahossz: 75 méter / Szintidő: 1.5-ször a legjobb idő / Legjobb csapatok ideje: 3.2–3.5 mp (75-85 km/h, 1.25–1.5 g)

Skid Pad:
Az autó állandósult állapotbeli kanyarodási képességeit méri ez a szám, mely során egy 8-as alakú pályán kell mindkét irányban két kört megtenni. A versenyszám jó eredménnyel való teljesítéséhez szükséges a jó futómű, megfelelő geometriát biztosító kormánymű, alacsony súlypont és jó gumi.
Pálya szélessége: 3 méter / Körök belső átmérője: 15,25 méter

Autocross:
Egy rövid, max 1500 méteres pálya, amely maximum 80 m hosszú egyenesekből, állandó sugarú kanyarokból (max 25 m sugár), hajtű kanyarokból, 7,5–12 m bójaközű szlalomból, és egyéb elemekből áll. Ebben a számban már a jármű gyorsító és lassító képessége, illetve kanyarban való viselkedése egyaránt számít. Mivel a sebesség nem túl nagy, a kanyarok pedig kis sugarúak, az autónak minél dinamikusabban kell reagálnia a pilóta mozdulataira
Pályahossz: max 1500 méter / Átlagsebesség: 40–48 km/h

Endurance:
Az autó állóképességének és energiafogyasztásának vizsgálata az utolsó versenyszám, melynek során 22 km-t kell összesen a csapat két pilótájának teljesítenie. A pálya felépítése az autocross versenyéhez hasonló, ugyanazon elemekből épül fel, csupán a szlalom bóják távolsága nagyobb 2–5 méterrel. A szűk pályának köszönhetően az autók nem versenyeznek fej-fej mellett. A versenyszám kritikus része a pilótacsere idejére leállított motor vagy elektronika újraindítása.
Átlagsebesség: 60–70 km/h / Maximális sebesség: kb. 120 km/h

Efficiency:
Az Endurance versenyszám alatt összesen 22 km-t kell levezetnie a pilótáknak, így ebben az esetben erősen közrejátszik az autó állóképessége, illetve energiafogyasztása. Ez utóbbit az Efficiency versenyszám keretein belül pontozzák is olyan tekintetben, hogy a tempó és az energiafogyasztás függvényében melyik csapat tudja a leghatékonyabban teljesíteni a hosszútávú versenyszámot. Elektromos autók esetén az elhasznált energia mennyisége, és az endurance teljesítési ideje alapján számolják a pontszámot. Regeneratív fékezéskor termelt energia 0,9-es szorzóval számít és levonják az elhasznált energiából. Az Efficiency versenyszámra csak akkor kap pontot egy csapat, ha az Endurance versenyszámot teljesíteni tudja.

A statikus versenyszámok sokfélesége a minden területre kiterjedő elméleti felkészültséget hivatott ellenőrizni. Így teszik a bírák próbára a csapat műszaki, gazdasági, üzleti felkészültségét.

Üzleti terv:
Egy tízperces prezentációban kell bemutatni egy fiktív „virtuális vállalkozást”, melynek terméke a formula versenyautó. Az üzleti tervvel meg kell győzni a zsűrit, mint befektetőt, hogy a csapat által kínált terméket válassza. A prezentáció után a zsűri kérdéseket tesz fel, amelyre az adott válaszok fejében pontokat adnak.

Költségelemzés:
Az előre elkészített költségelemzés során részletesen le kell írni, és számlákkal igazolni kell az alkatrészek beszerzési forrását, árát, továbbá a teljes gyártás költségét tételesen, alkatrészekre lebontva.

Műszaki tervezés:
A tervezést összefoglaló műszaki dokumentációt, nem csak előzetesen kell a bírák számára elküldeni, hanem a helyszínen, az autó mellett lebonyolított, szóbeli beszélgetés is részét képezi a műszaki tervezésnek. A zsűri kérdéseivel a tervezés alaposságát, a tervezői döntések meghozatalának megfontoltságát firtatja.